Január beköszöntével több változás lép életbe szokás szerint: várhatóan folytatódik az átlagbérek emelkedése, bár az előrejelzések szerint a tíz százalék feletti béremelkedésektől el lehet búcsúzni. Az adószabályokról részletesebben már írtunk korábban, akkor kiderült, a munkavállalók számára nettó jövedelemcsökkenést jelent a a cafeteria-szabályok változása. A SZÉP-kártya kivételével megszűnik a korábbi cafeteria-juttatások adókedvezménye, ami idővel lassú kihalásukhoz vezet. A kormány célja, hogy a munkáltatókat ezzel is a béremelés felé tereljék.

Nem veheti vissza a cég a SZÉP-kártyát

A SZÉP-kártyák esetében életbe lép az a változás is, hogy a kártyákhoz korlátozott pénzforgalmi számokat utaltak – így kártya úgy viselkedik, mint egy bankszámla. Ennek egyik előnye, hogy a számlán szereplő összeggel kizárólagosan a számla tulajdonosa, vagyis a munkavállaló rendelkezik. Azaz a számlán szereplő pénz kilépés esetén is a munkavállalót illeti – ezt nem kérheti vissza a munkaadó – vagyis kérheti, de nem kötelező visszafizetni. A múltban előfordult, hogy felmondás esetén a munkáltató visszakérte a kilépő SZÉP-kártyáját, így volt olyan esett, hogy több százezer forintot bukott a hűtlen munkavállaló.

Tovább emelkedik a minimálbér, januártól bruttó 150 ezer forint lehet a legkisebb fizetés. A 150 ezer forintos minimálbérből a munkavállaló jövőre 99 750 forintot kap kézhez, ám a cégeknek 181 500 forintot kell kifizetniük januártól, vagyis 81 750 forint kap a minimálbérből az állam – míg az alkalmazott még mindig nem kap százezer forintot.

Életbe lép a rabszolgatörvény

A parlament december elején botrányos körülmények között fogadta el a Munka törvénykönyvének módosítását, amelyet a munkáltatók idén januártól érvényesíthetnek. Mint közismert, az elfogadott változás szerint a munkáltató által elrendelhető éves túlórák száma a korábbi 250 óráról 400 órára emelkedik, míg a túlórák elszámolási időkerete a korábbi egy évről három évre nő. Ez utóbbi változásnak az a lényege, hogy a túlórákat csak hároméves időkereten belül kell elszámolni – így azonban akár az is előfordulhat, hogy egy munkavállaló három év után kapja meg a túlóráért járó munkabérét. A kormány azzal érvelt a változtatások mellett, hogy azt a Magyarországra települő multinacionális cégek kérték – bár ezt egyetlen multicég vagy kamara sem volt hajlandó felvállalni. A szakszervezetek, de a közvélemény-kutatások szerint is a munkavállalók bő kétharmada ellenezte a Munka törvénykönyvének módosítását, ennek ellenére megszavazta azt a kormánytöbbség.

Infláció alatti nyugdíjemelés

A nyugdíjak alig 2,7 százalékkal emelkednek januártól, ami azt jelenti, hogy az év eleji nyugdíjemelés nem fedezi a 2019-es inflációt – így már most borítékolható, hogy novemberben kiegészítő nyugdíjemelés kapnak az idősek. A némileg méltatlan helyzet úgy alakult ki, hogy a szabályok szerint a nyugdíjakat annyival kell emelni januárban, mint a költségvetésben szereplő kormányzati inflációs szám. A kormány 2,7 százalékos pénzromlással számol 2019-re, ám ez a prognózis mára bővel elavult. A jelenlegi elemzői várakozások 3,2-3,5 százalékos sávba teszik az idei várható infláció mértékét.

A nyugdíjemelés mellett a nyugdíjasokat érinti még az a szabályváltozás is, hogy január elsejétől a nyugdíj mellett munkát vállalók után már nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho), illetve egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Így elvileg nőhet a nettó jövedelmük – különösen akkor, ha szochót, részben vagy egészben kifizetik a nyugdíjas dolgozónak. Mivel viszont nem fizetnek ezen jövedelem után nyugdíjjárulékot sem a munkáltatók, sem a nyugdíjasok, utóbbiak a jövőben nem is kérhetik erre hivatkozva a nyugdíjuk kiegészítő emelését.

Emelkedik az ápolási díj

Januártól jelentősen, havi százezer forintra emelkedik az ápolási díj mértéke, abban az esetben, ha a szülők a gyermeküket otthon főállásban nevelik. Az ápolási díj 2018-ben bruttó havi 32 600 forint volt – ami nettó 29 500 forintos jövedelmet jelentett. A kiemelt ápolási díj 52 800 forint volt – ennek az összege emelkedik most havi 100 ezer forintra. A felmérések szerint jelenleg mintegy 50 ezer ember kényszerül arra, hogy hozzátartozóját az otthonában ápolja. A százezer forintos díj a gyereküket nevelőknek jár a jövőben is. Az ellátás a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló szülőnek. Másfélszeres összegű – 150 ezer forintos – ellátást kap az a szülő, aki több önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik. A tartósan beteg felnőtt hozzátartozót ápolók díja 15 százalékkal emelkedik.

Visszavásárolhatják a lakásukat a bedőlt hitelesek

A Nemzeti Eszközkezelő januártól megkezdi a volt deviza- és forinthitelesek számára az egykori lakásaik visszaadását. A Nemzeti Eszközkezelő 36 ezer lakást vásárolt meg jellemzően a tulajdonosuktól úgy, hogy a lakások túlnyomó többségében az egykori tulajdonosok bérlőként bennmaradtak. Az állam most megpróbálja leépíteni a NET Zrt. lakásállományát, ezért minden egyes érintetett levélben keresnek meg rendkívül kedvező ajánlatukkal. A NET Zrt. akár egy összegben, akár hosszú lejáratú törlesztőrészletre felajánlja megvételre volt lakásukat azoknak az egykori tulajdonosoknak, akiknek nincs tartozásuk. A vételár mélyen a piaci ára alatt várható, ráadásul abból levonható a korábban fizetett bérleti díj is. A 36 ezres állományból 32 ezer család élhet a lehetőséggel.

Nő a hadkötelezettség ideje, jön a horgászkártya

Január elsejétől a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a Honvédelmi Minisztériumból, felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Tíz évvel, 40 évről 50 évre emelkedik a tartalékosok behívhatóságának ideje – az emelésre a kormány szerint a népességfogyás miatt volt szükség, s 850 ezer fővel nő az elvileg behívható katonaköteles korúak száma. Januártól a kormány bevezetheti a honvédelmi veszélyhelyzet, ami eddig nem létezett a magyar jogrendben, ám a kétharmados többség birtokában a kormány ezt megtehette. Honvédelmi veszélyhelyzet békeidőben lehet hirdethet a kormány és ehhez még az Országgyűlés jóváhagyására sem lesz szükség. A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének célja az országvédelemre vagy – szükség esetén – a különleges jogrend kihirdetésére való hatékony felkészülés biztosítása, a reagálási lehetőség a különleges jogrend kihirdetését nem indokoló esetleges fenyegetésekre.

Több százezer magyar horgászt érint, hogy 2019 januárjától az éves és az alkalmi horgászengedélyek kiváltása csak a már kiváltott horgászkártyákkal együtt lehetséges – elvileg. Gyakorlatilag az helyzet, hogy a magyar bürokrácia nem készült fel a biztonsági okmánynak minősülő kártyák legyártására, így egyelőre a pecások többségét csak regisztrálták a horgászszövetség rendszerébe. Hosszabb távon számos elektronikus szolgáltatás épül majd a hotrgászkártya köré, amelyek egyszerűbbé teszik a pecások életét. A kártyára elvileg 2018 szeptembere óta lehet regisztrálni, ennek ellenére csak decemberben kapott észbe a horgászok többsége.

Haladékot kaptak a fúrt kutak

Az eredeti határidő szerint 2018. december 31-ig lehetett volna a több százezer engedély nélkül fúrt, ásott kutat legalizálniuk a telektulajdonosoknak – ám ez nem történt meg. Ezért a kormány az utolsó pillanatban 2020 végére tolta ki ezt a határidőt. A regisztráció alapesetben illetékmentes, ám minden egyes kutat utólag meg kell terveztetni egy arra jogosított szakértővel – ennek díja önmagában közelíti a százezer forintot. Ha ivóvízforrásként használják a kutat, akkor további több tízezer forintos bakteriológia vizsgálatra is szükség lesz. A moratórium lejárta után a be nem jelentett kutak miatt több százezer forintos bírságokat is kiszabhatnak a hatóságok.

Nyitókép: MTI Fotó/Kovács Tamás